A földgáz és biomassza-tüzelés széles körben alkalmazott fűtési módszer. Számtalan létesítmény és ingatlan rendelkezik ilyen hőtermelőkkel, ugyanakkor CO2 kibocsátásukat és energiafogyasztásukat, így a hatékonyságukat tekintve is igencsak elmaradhatnak a korszerű hőszivattyús technológiákkal szemben. A hőszivattyúk a környezeti hőenergia hasznosításával állítanak elő hasznos fűtési vagy hűtési energiát. A hőforrás oldalán beszélhetünk a levegőről, vízről (ez lehet talajvíz, szennyvíz vagy geotermia), vagy talajhőről. Persze minél bonyolultabb rendszert választunk annál nagyobb beruházási költségek adódnak, ugyanakkor az energiahatékonyság is nőni fog. Mindenképp érdemes gazdaságilag és megtérülés szempontjából is megvizsgálni a lehetőségeket.

Míg a biomassza tüzelés esetében 85-90% körüli hatásfokkal hasznosíthatjuk a felhasznált energiát, valamint a modern kondenzációs kazánok égéshőre vetített hatásfoka akár 98%-is lehet, addig a hőszivattyúk esetében egészen máshogy fejezzük ki a berendezés hatékonyságát.

A berendezés SCOP értéke (Seasonal Coefficient of Performance) megadja, hogy egy fűtési szezon alatt a hőszivattyú a felvett villamos teljesítményhez képest mekkora hőteljesítményt ad le.A modern levegő-víz hőszivattyúk esetében ez az érték már meghaladhatja a 4-et is, de a víz-víz, talajszondás vagy talajkollektoros gépek esetében a hasznos teljesítmény akár 6-7 -szerese is lehet a felvettnek. Fontos azonban hőszivattyú esetében, hogy minél alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel dolgozzon, hiszen ekkor kell a legkisebb hőmérsékletkülönbséget fedeznie fűtés során. Ehhez az épület korszerűsítése is szükséges lehet hőtechnikai szempontból, mivel egy termikusan korszerű épület hővesztesége alacsonyabb, így alacsonyabb hőmérsékletű vízzel is kifűthető.

Korszerűsítést a hőleadó oldalon is végezhetünk, például sokszor célszerű a szekunder oldalon radiátort cserélni, vagy akár felületfűtést (mennyezet, fal, vagy padlófűtést) alkalmazni, ezzel növelve a hőleadó felületet és elősegítve az előállítandó előremenő vízhőmérséklet csökkentését. Ráadásul lakossági felhasználás esetén az alacsonyabb villamos energia költségeket jelentő H tarifa kiépítésével a felhasznált áram ára is kedvezőbben alakul, így még nagyobb a potenciálisan megtakarítható éves energiaköltség.

A felmerülő lehetőségek közül az optimális kiválasztásához mindenképp szakértő bevonása szükséges, hogy a lehető leghatékonyabb rendszert kapjuk eredményül. Az intézkedéssel elért energiamegtakarítás az EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) rendszerben is értékesíthető, ezzel gyorsítva a beruházás megtérülési idejét. Kérje szakértő csapatunk tanácsát, hogy segítségünkkel a teljes épület energiahatékonyságát optimalizálni tudjuk és minden energia veszteségi pont feltárásra kerüljön.